A referendum várhatóan nem lesz eredményes, de az ellentétek így is eléggé magasra csaptak a gazdasági válságon épphogy túljutott balti országban.

Lettország az elmúlt két évtizedben sokat tett az orosz befolyás visszaszorításáért, azonban szombaton egy sokat vitatott népszavazást tart az orosz nyelv hivatalossá tételéért. A szavazáson egyébként kevés az esélye annak, hogy az orosz-párti oldal véleménye kerekedjen felül, de arra mindenképpen „jó” volt a mostani kampány, hogy a felek között ismét kiújuljon a viszály.

„Az én anyanyelvem a lett, de ugyanilyen fontos számomra az orosz is” – ezt már Daiga Apine rigai lakos nyilatkozta. Az apám orosz, míg az anyám lett, természetesen ellentétesen gondolkoznak a mostani referendumról, így nagyon nehéz helyzetben vagyok most – tette hozzá. Lett nacionalisták szerint a Kreml áll a mostani akció mögött, mivel így gyengítenék az ország szuverenitását.

187 ezer aláírás

Oroszország a mostani népszavazást úgy aposztrofálja, mint egy segélykiáltás, amit a Lettországban élő kisebbség küldhet a világ felé. Moszkva szerint az utóbbi években rengeteg esetben sértették az orosz kisebbség jogait a balti országban. „A mostani referendum egy logikus következménye az elmúlt hónapokban megkezdődött lett politikai lépéseknek” – mondta Alexander Veshnyakov rigai orosz nagykövet. A diplomata egyébként élesen kritizálta a kabinetet azért, hogy az orosz párti Harmónia Központot nem vették be a kormányzásba.

Vladimir Linderma, az orosz érdekekért síkraszálló Anyanyelvért mozgalom vezetője kezdeményezte a népszavazást. 187 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie, amelynek benyújtását követően a jobbközép lett kormány kiírta a referendumot.

Trójai falovak

Lettország az elmúlt években világszerte egyedülálló kiigazítást hajtott végre azzal, hogy 17 százalékos gazdasági csökkenés mellett közel 10 százalékkal csökkentette az állami újraelosztás mértékét. Ennek ellenére a 2006-ban megválasztott jobbközép kabinetet közel kétharmados többséggel 2010-ben újraválasztották. 2011-ben egy népszavazás keretében oszlatták föl a törvényhozást, de a jobbközép kormány ezt követően is a helyén maradt.

A múlt évi voksolás egyik érdekessége az volt, hogy a Harmónia Központ a 100 tagú parlamentben 31 helyet szerezve a legnagyobb frakcióvá vált, de így sem vették be a kormányba. Ez az eredmény egyértelmű bizonyítéka volt annak, hogy a lett beolvasztó törekvések ellenére az orosz kisebbség nem hagyja magát, és egyre erősebben hangot ad érdekeinek. A lett nacionalisták szerint a Harmónia Központ egy trójai faló, és erősen kötődik a Vlagymir Putyin vezette Egységes Oroszországhoz.

Még jól jöhetnek az oroszok

A referendum az első lépés ahhoz, hogy párbeszéd kezdődjön az orosz kisebbség lettországi helyzetéről – mondta el Nil Ushakov, Riga főpolgármestere, a Harmónia Központ elnöke. Szerinte nem ellenségnek kellene tekinteni a balti országban élő oroszokat. Az Európai Tanács már többször felszólította Lettországot, hogy oldja meg annak a több százezer orosz ajkúnak a helyzetét, akik nem rendelkeznek állampolgársággal.

Szakértők szerint hosszú távon Lettországnak is egyre nagyobb szegénységgel és népességfogyással kell megküzdenie. Ennek a problémának az egyik orvoslása az lehet, hogy megpróbálják az orosz kisebbséget minél nagyobb mértékben integrálni a 21 éve független államba. Az utca embere szerint nemzetiségi hovatartozás nélkül mindenki számára a biztonság a legfontosabb.